A Lóczy Lajos Országos Földrajzi Tanulmányi Verseny
A verseny elindítása Lóczy István nevéhez fűződik, aki 25 évig volt iskolánk meghatározó igazgatója. Tekintélyét nem a vezetői pozíció, hanem tanári, szakmai, emberi értékei határozták meg. Történelem-földrajz szakos volt, de szíve mélyén mindig "földrajzos" maradt; híres rokonának, Lóczy Lajosnak nyomdokain haladva.
A földrajz órák számának csökkentésével és a tananyag növekedésével párhuzamosan speciális módszerekkel próbálta fejleszteni tanulói logikai képességét, aktivitását, ezáltal a tananyag megértését és elsajátítását. Ezek közé az alapvető készségek közé tartozik a logikai térképolvasás, melynek népszerűsítésére 1968-ban meghívásos versenyt szervezett 6 iskola részvételével. Eleinte a budapesti I. László, a szegedi Radnóti, a pécsi Leőwey, a kaposvári Táncsics, a siófoki Perczel elsősei versengtek egymással és a meghívó munkácsysokkal.
Lóczy István szívós és kitartó munkával elérte, hogy - mintegy életművének megkoronázásaként - 1985-re ez az erőpróba a hivatalosan elfogadott és meghirdetett országos versenyek rangjára emelkedjen.
1986-ban az elsősök mellett a második évfolyamos földrajzkedvelő diákok versengését is lehetővé tették. Így az első "igazi Lóczy Versenyt" 1986. május 26-28. között szervezte a gimnázium.
A verseny két fordulós volt és ma is az (az első forduló írásbeli, a második zömmel szóbeli - ez a későbbiekben először egyszerűsödik, majd bővül). Az összegyűlt tapasztalatok és a változó világ mind megújításra késztették a szervezőket.
Az első fordulóban a tanulóknak egy 200 pontos feladatlapot kell megoldaniuk, melyet a Munkácsy Mihály Gimnázium földrajz munkaközössége készít. Színvonaluk, nehézségük miatt csak alapos tudással rendelkezők képesek átjutni ezen a rostán. A feladatlapokat előre megadott témákból és irodalomból állítják össze, vázukat a gimnáziumi földrajzkönyvek és a földrajzi atlaszok adják, illetve különböző földrajzi újságok, kiadványok.
Mindkét évfolyam első 25-30 versenyzője kerülhet be a szóbeli döntőbe. Az írásbeli forduló fontos változásai, hogy egyrészt a feladatlapokat a munkácsys tanárok javítják másrészt, hogy a megadott szakirodalom mellett kiemelt témákat is létrehoztak a szervezők, melyek az átlagos tananyagnál mélyebb ismereteket kívánnak. Az elektronikus média előretörésével rengeteg új, naprakész információhoz (statisztikákhoz, termelési adatokhoz, létrehozott és megszűnt vállalatokhoz, stb.) juthatnak hozzá a tanulók.
A szóbeli forduló történetét Mayer Györgyné mesélte el, ki - ha Lóczy Igazgató Úr a szellemi atyja a versenynek, akkor ő a gondoskodó anyja - hatalmas energiával és erőfeszítéssel szervezte és népszerűsítette a versenyt. Az első forduló feladatlapjainak összeállítása, majd újrajavítása és sorrendbe rakása sem volt elhanyagolható munka, hiszen - mondta - élesen emlékszik arra az évre, mikor 658 dolgozatot kellett alaposan átnéznie.
A második fordulót mindig az írásbeli érettségi idejére tette a Munkácsy. Egyrészt ilyenkor több tanterem is felszabadult, másrészt délután az iskola "kiürült" - az érettségizők hazamentek -, harmadrészt az épület hátsó felét el lehetett különíteni a többitől, így itt zavartalanul folyhatott a verseny.
Ez az első három évben két napos elfoglaltságot jelentett. Az első nap a kirándulásé volt a főszerep: Somogy megye valamely tájegysége vagy Kaposvár és környéke volt az úti cél. A második nap reggelén egy rövid írásbeli dolgozatot oldottak meg a versenyzők, majd a szóbeli verseny következett. Ezt az írásbeli dolgozatot Budapestről hozta le a földrajzi szakértő, a verseny fővédnöke. A munkaközösségnek csak sok idő és nagy harc árán sikerült elérnie, hogy ezen feladatlap megoldása alól mentesüljenek a versenyzők, egyrészt szakmai okok miatt, másrészt a feladatlap - jellegénél fogva nem érte el a kívánt hatást, nem szelektált.
Hagyománnyá vált, hogy a szóbeli versenynap előtti este tartalmas földrajzi témájú előadás hangzik el, elsősorban a versenyzők és kísérő tanáraik részére; ezt a versenyben nem érdekelt földrajz szerető közönség is meghallgathatta. Ezek az előadások akkor is megmaradtak, mikor a verseny felépítése megváltozott. 1989-től az első napi kirándulás elmaradt, csak a második nap programja maradt változatlan.
2006-tól ismét újítottak a szervezők, a természet közelebb került a versenyzőkhöz: a szóbeli verseny után egy gyakorlati forduló következik, mely jórészt terepi feladatokból áll. Részben hasonlít egy akadályversenyhez; lényege, hogy az állomásokon különböző ismeretalkalmazási feladatokat (pl. kőzetfelismerés) kapnak a versenyzők. Ezen kívül néhány terepi mérési feladat is van a kijelölt pályán. A versengés egy Kaposvár melletti parkerdőben, gyönyörű helyen zajlik és kb. 1-1,5 órát vesz igénybe. A kilencedik és a tizedik évfolyamos diákokat párhuzamosan is lehet indítani, mivel különböző útvonalat járnak be.
A szóbeli forduló nagyon sokáig a következő felépítésű volt: az I. (ma kilencedikes) diákok logikai térképolvasásból, ábraelemzésből, képelemzésből mérték össze tudásukat.
A logikai térképolvasást - mint tudjuk -, Lóczy igazgató úr "találta ki", melynek lényege, hogy csak a térkép alapján, egyéb segítség nélkül mi minden olvasható le egy területről, mi mindent tudunk kitalálni, csak a földrajzi jelrendszert használva. (Lényegét tekintve: a koordinátákkal határolt területen vajon milyen éghajlat lehet - erre milyen mezőgazdaság épülhet, az adott domborzat milyen ásványkincseket rejthet - erre milyen ipar épülhet.)
Az ábraelemzésnél írásvetítővel kivetített - főként tankönyvi - ábrát elemeztek bőven, tételszerűen a diákok.
A legszínesebb talán a képelemzés volt: 5-6 diaképet sorrendbe állítva találhatták meg a földrajzi összefüggéseket és az így kialakuló képsorról kellett részletes feleletet adni.
A II. (tizedik) osztályosok az Európai-, Európán kívüli országok és Magyarország témaköréből nyújthatták tudásuk legjavát, atlaszt - ez utóbbi témánál - nem használhattak. Szemben az elsős (kilencedikes) témakörökkel, ezek jóval kevésbé életszerűek, jóval kevésbé gyakorlatiasak voltak - a kihúzott témákból az iskolaihoz hasonlóan "lefeleltek" a gyerekek. Így itt a három szóbeli felelet különösebb földrajzi gondolkodást, kreativitást nem kívánt meg.
Minden témakör - és így a felelet - külön teremben zajlott, minden teremben három fős vizsgabizottság dolgozott és mellettük munkájukat segítő, munkácsys gyerekek ültek.
Az "idő szele" a szóbeli versenyre is "betört". Mivel a földrajz tananyag struktúráját központilag megváltoztatták a verseny tartalmi része 2006-tól szükségszerűen követte ezt.
A szóbeli feleletek már csak két-két bizottság előtt zajlanak, a segédeszközök között pedig egyre nagyobb szerepet kapott az elektronikus média. A kilencedik évfolyamos ábraelemzés és képelemzés összeolvadtak, a "Természeti földrajz - elektronikus forrásanyag segítségével" témakörben. Az egykori logikai térképolvasás pedig kibővült "Komplex területelemzés"-sé. A tizedik évfolyam új témaköre a "Társadalomföldrajz - elektronikus forrásanyag segítségével"; ezen kívül a világ országait, ország csoportjait a "Regionális földrajz" keretén belül kell bemutatni a versenyzőknek.
Évek folyamán a zsűri összetétele és szerkezete is megváltozott. Bár mindig 3 tagú volt, 1987-ben felvetődött a gondolat, hogy a zsűri elnökök egyetemen vagy főiskolán oktatók legyenek (addig mindhárom zsűritag középiskolai tanár volt). Három évig az ország minden részéből érkeztek zsűri elnökök (Szegedről, Debrecenből, Budapestről- az ELTE-ről, Pécsről), akik nagyon jó visszajelzéseket adtak a versenyről. A 90-es évek végén az országos földrajzi szakértő felvetette, hogy a "Kárpát-medence" témakör (mint verseny), a Lóczy verseny keretein belül folyjék, de ne az iskola szervezésében. Ezt a külön versenyt két évig rendezték a Munkácsyban.
2001-ben újabb nagy sikert könyvelhetett el az iskola: a National Geographic Channel (továbbiakban NGC) és a National Geographic Magyarország a versenyeztetés aktív részese lett. Méltónak találta a Lóczy versenyt arra, hogy az itt első illetve második helyezett tanulókból egy háromfős csapatot verbuválva ők képviseljék Magyarországot a Nemzetközi Földrajzi Olimpián, melyet kétévente (minden páratlan évben) rendeznek meg a világ különböző pontjain. Az első ilyen "lóczys" csapat Vancouverbe (Kanada) jutott, és ott az előkelő harmadik helyet szerezték meg. Hogy azokat a diákokat sem "érje kár", akik nem az olimpia évében értek el szép eredményt, őket hosszabb kirándulásra vitték (pl. a pécsi egyetem alpesi terepgyakorlatára; ennek költségeit a Lóczy csapat számára állta az NGC). Másrészt a versenyt díjakkal szponzorálták: értékes könyvjutalmakat kaptak a versenyzők és az őket felkészítő tanárok.
A kiemelkedő eredményt elért versenyzők egy hetet tölthetnek el egy nyári Lóczy-táborban.
Sajnos azonban a 2009-es versenyből - mint fő szponzor - kilépett; a gazdasági válság e nagy múltú és sokoldalú társaságot is megrázta.
Megemlítendő, hogy a verseny rangját még az is emelte, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium többletpontot adott a tizedik osztályos versenyzők dobogós helyezettjeinek, ami beleszámított a felvételi pontszámokba. Sajnos napjainkra ez a lehetőség is megszűnt.
